kihívás

Júniusi várólista

17:06

Egy olyan könyvmolynak, mint nekem, a nyári szünet híre nem csupán a sok alvást és strandolást vetíti előre, hanem az olvasás ígéretét is magában hordozza. Év közben, bár mindig kapunk egy szép hosszú "kötelező olvasmányok" című listát, egyszerűen képtelenség, hogy a sok tanulás mellett valami olyasmit is olvassak, ami kikapcsol és elvarázsol egy másik világba, ahol nem kell foglalkoznom az aktuális problémáimmal. Nyáron viszont bepótolhatom ezt a közel kilenc hónapnyi kiesést.
Mivel ismerem magam, tudom, hogy képes vagyok végigfetrengeni a nyarat az ágyamban mindenféle aktivitás, mozgás és szellemi tevékenység nélkül, úgy gondoltam, elejét veszem a dolgoknak. Hogy idén elkerüljem ezt az orbitális nagy hibát, már előre felkészültem egy könyvlistával a júniusra.

vers

Vers-délután #5 - Ady Endre: Párisban járt az Ősz

15:06

Hahóó, újra egy verssel érkeztem! Egy kicsit rövidebbel, de annál szebbel. Ha fel kéne sorolnom a kedvenc magyar költőimet, nagy valószínűséggel Radnóti mellett Ady Endre is rajta lenne a listán. Épp ezért hoztam ma egy Ady-verset. Még mindig emlékszem, amikor általánosban ezt a verset tanultuk. Már akkor is nagyon tetszett, nekem ez az egyik kedvenc versem tőle. Nem szeretnék mély elemzésbe bocsátkozni, nem is fogok, elég, ha irodalom órán nyúznak vele a tanárok. De azt hiszem, ehhez a műhöz nincs is szükség nagy magyarázatra.

suli

Így éld túl az év végi hajrát!

14:46


Tizedikes, francia kéttannyelvűs gimnazistaként már egy ideje "régi szép időknek" hívom azt a korszakot, amikor júniusban már csak filmet néztünk a tanórákon, majd boldogan indultunk haza tudva, hogy vállunkat már nem nyomják elkészítendő házi feladatok, se a nehéz szóbeli vagy írásbeli feleletek súlya.
A gimiben egész máshogy működnek a dolgok. Május vége felé minden tanár turbó sebességre kapcsol, hogy befejezzük az aktuális tananyagrészt, vagy a lehető legtöbbet vehessük, hogy még június első két hetében egy témazáróval le tudjuk zárni a tanévet.
Miután négyórás éjszakai pihenéssel, karikás szemekkel és koffeinmérgezéssel átverekedtük magunkat a dolgozathegyeken, jöhetnek az év végi vizsgák, amik rengeteg felkészülést és ismétlést igényelnek. Ez az időszak senkinek se egyszerű - akinek mégis, azelőtt megemelem a kalapom -, de egy-két jótanáccsal talán szolgálhatok, hogy valamivel könnyebben vegyétek ezeket az akadályokat.

élménybeszámoló

Gyors bekukkantás

19:54


Halihó Manók!
Kicsit megint eltűntem a virtuális bloggertérképről, ezért jelentkezem most egy rövid helyzetjelentéssel.

Március közepe óta kissé felgyorsultak az események, így nem nagyon volt időm - se eszközöm, módom -, hogy írjak egy bejegyzést. Így, április 10-én visszagondolva az elmúlt hónapra. azon kattog az agyam, hogyan nem purcantam ki a nagy eseményzuhatag nyomása alatt.

Pinterest

Heti Pinterest kedvencek #2

19:15


Megérkeztem egy újabb Pinterest kedvencek bejegyzéssel. Ma reggel, amikor válogattam a képeket ehhez a bejegyzéshez, észrevettem, hogy egyre több pin gyűlik össze, ami jó, de lassan annyit mentek le, hogy átláthatatlan lesz. A feladatom a mai napra tehát annyi, hogy próbáljam még jobban szétosztani őket, mielőtt egy nagy kavarc lesz a Pinterest oldalamon.

életstílus

Sportolásra (újra) fel!

16:51


Ismerjük a mondást, hogy az érmének két oldala van. Én pedig ma a tavaszt nem a virágos, boldog oldaláról vizsgálom, hanem a már-jó-idő-van-tehát-nincs-több-kifogás-sportolni-kell oldaláról.

Én tipikusan az a lány vagyok, aki sose elégedett az alakjával, így fogyni akar, ellenben imád enni. A világ legnehezebb és legelviselhetetlenebb paradoxonja. Pláne most, hogy itt vagyok Franciaországban, ez elég nagy gondot jelent. Itt a sok finom sajt, francia édesség és különleges specialitás. Az első hónapban csak élveztem ezeket a kulináris csodákat, de amikor a farmer szorítani kezdett, észbe kaptam. Megfogant a gondolat a fejemben, hogy talán el kéne kezdeni tornázni vagy futni, de a februári síszünet alatt még lustábbnak bizonyultam a szokottnál és csak henyéltem egész nap, az uzsonnákat és a finom desszerteket nem elhagyva.

szezonális

Virágok minden mennyiségben Sütidekoráció

15:12

A tavasz egyik már-már közhelyes (de a legkevésbé sem elcsépelt) szimbóluma a virág. Szerintem ha megkérdeznénk néhány embert, hogy mik azok a szavak, amik eszébe jutnak a tavasz hallatán, biztos vagyok benne, hogy a felsorolásban szereplni fognak a virágok.

Pláne nekem, ez az időszak a virágokról szól. Bár otthon nincs kertünk, hogy ültethessek, de valahogy minden nap megjelennek az életemben, legyen az akár ruha, süti, vagy a füzet sarkára unalmamban firkált kis szimbólumok formájában. Éppen ezért úgy gondoltam, a blogot is tavaszi köntösbe öltöztetem egy Virágok minden mennyiségben bejegyzéssorozattal. A bejegyzésekben egy-egy témában hozok Nektek ötleteket, inspirációt képek, videók formájában, mint például hogyan dobhatjátok fel virágokkal az isteni házisütiket. Ha Te is virágbolond vagy, vagy kedvet kaptál, olvass tovább.

vers

Vers-délután #4 - Dsida Jenő: Laterna magica

13:30

Ha hónap első vasárnapja, akkor vers-délután. Egy kortárs verset hoztam ma, ami már régóta nagy kedvenc. Amikor először botlottam ebbe a versbe, csak néhány sorát olvastam (ezeket lent dőlt betűvel emeltem ki). Nem is tudtam, hogy van tovább, de már akkor is teljesen elvarázsolt. Aztán egy alkalommal, amikor újra szerettem volna olvasni és rákerestem, rábukkantam az eredeti változatra. Gondolom mondanom se kell, így még jobban belopta magát a szívembe. Remélem, nektek is tetszik majd.

elmélkedés

Itt a tavasz!

11:00


El se hiszitek, mennyire vártam már, hogy leírhassam ezt a mondatot: itt a tavasz! Amint vége a karácsonynak, majd az újévi buli is lecseng, epekedve várom, hogy újra kellemesen meleg legyen, a nap hétágra süssön, én pedig kedvemre mászkálhassak a virágos ruháimban és szoknyáimban - nem mintha a tél visszatartana, de melegben azért mégis csak kellemesebb.

A tavasz magában hordoz minden jót, amire az ember teste és lelke vágyik a tél után. A tavasz mindig is valami újnak a jelképe volt. A természet új életre kel, a virágok kinyílnak, újra kisüt a nap, visszajön a meleg idő. Az ember ezt egyszerűen nem tudja kizárni. Ezek a dolgok evidens módon hozzák magukkal a jókedvet, a boldogságot és optimizmust. Egyfajta erőt is tud adni, hogy elkezdj valamit, vagy megújult erővel folytass. A tavasz amennyi szépet és jót hoz magával, megnyitja a lelkeket.

Én ezt szeretem igazán benne. A sok virágot, boldogságot és napsütést. A pillangókat, a visszatérő gólyákat, azt a kirobbannó életerőt! Imádom, nem is tudok mást mondani. Ilyenkor, tavasz elején pezsgek. Mint egy rossz, virágmániás kislány, az aranyos kis ruhájában nagy szemekkel bámulja a világot és megcsodál minden egyes virágszirmot. Örül a napfénynek, az életnek, még egy csomag tizes papírzsepinek is, amit az egyik tavaszi kabát zsebében talált. Talán túlpörgök ilyenkor kicsit, aki ismer, jól tudja. De azt hiszem, mélyen a lelkemig ez vagyok én. Egy tavaszi viráglány.

élménybeszámoló

Képeslap Franciaországból - Összefoglaló #2

16:30


Et voilà! Egy szempillantás alatt szállt tova egy újabb hónap a francia kalandomból - akarom mondani a második hónap a franciaországi tanulmányaimból. Bár még a március hátra van, bátran ki merem jelenteni, hogy a február telt a legjobban.

Első sorban azt hiszem a kéthetes februári síszünet miatt. Bár nem mentünk síelni a családommal, egy kevésbé mozgalmasabb, de annál (számomra legalábbis) tökéletesebb két hetet töltöttünk el délen. Annyira mondjuk nem délen, hogy bikiniben napoztam a tengerparton, de az biztos, hogy csodás időnk volt. Toulouse-tól egy bő órányira, egy kis faluban laktunk, a fogadócsaládom házában, ami maga volt a tömör nyugalom és csend. A ház egy kisebb dombra épült, körülötte pedig lágyan hullámzó termőföldek terültek el. A földek határát fasorok jelölték, és néhol kisebb-nagyobb házak gazdagították a látványt. A ház teraszáról a kilátás csodás volt, hogy a naplementéről ne is beszéljünk.

outfit

A la mode Péda-módra

16:00

A két héttel ezelőtti Heti Pinterest kedvencek bejegyzésem után csak halkan merem megsúgni, de az összes táblám közül az outfites a kedvencem. Kicsit úgy tekintek rá, mint egy álomgardróbra, ahova összegyűjthetem azokat a ruhadarabokat, melyeket egyszer tényleg a szekrényemben szeretnék látni. De egy ideje már érik bennem egy saját, általam készített outfit-bejegyzés gondolata. Nem mondanám, hogy mindig a legújabb divat szerint öltözködöm, talán kicsit még tartok is tőle, mert a saját stílus híve vagyok és nem a legfrissebb, mindenki által nagyon felkapott divathóbortoknak. Szerencsére ebben (is) hűséges társra találtam a barátaimban, bár most sajnos fizikai akadályok miatt csak egy barátnőm tudott csatlakozni hozzám.

Tehát Panna segítségével az elmúlt napokban elkészítettük az első saját outfites bejegyzést a blogomra. Mi nagyon élveztük a fotózást, remélem elnyeri a tetszéseteket!


szezonális

Valentin-hét - Legjobb szerelem tesztek

14:00


Mindenki ismeri azt a bizonyos love test játékot, ami két rubrikából áll: az egyikbe a saját nevedet, a másikba a szerencsés kiszemelted nevét kell beírnod, majd rákattintasz a go gombra és máris kiadja, hány százalék az esély arra, hogy egyszer egy párt alkossatok, vagy mennyire tartós a kapcsolatotok. Valljuk be, mégha csak szórakozásból is, mindannyian kipróbáltuk már, vajon mennyi esélyünk van a kedvenc énekesünkkel, színészünkkel, modellünkkel vagy a hétköznapi, ám igaz szerelmünkkel. Emlékszem, mennyit szórakoztunk ezzel mi is régen és mennyire örültünk, amikor az eredmény kilencven százelék fölé ugrott.

szezonális

Valentin-hét - Valentin napi embertípusok

13:00

Február 14-e. Az egyik piros betűs és sokak által rettegett ünnep a naptárban, azaz Valentin nap. Amikor valaki kiejti ezt a szót a száján, vagy megpillantja valahol felirat formájában, az első, önkéntelen reakció sok mindent el tud árulni. Ezek a jelek alapján a világ hét millió emberét három nagy csoportba lehet osztani.

1. Vannak a szerelmesek, akik rózsaszínben látják az egész világot az örömtől; izgatottságból remegve várják február 14-ét, amikor pillát rebegtetve várják a szőke hercegüket, aki ló helyett kocsival érkezik, és kastély helyett egy étterembe viszi el a kedvest - de azért az se lehet olyan rossz, valljuk be.

elmélkedés

Valentin-hét - Egyáltalán mi a szerelem?

16:30


Február 14-e a szerelem napja. Valentin napon az egész világ a szerelmet ünnepli, hogy van valaki, aki jóban rosszban melletük áll, akivel megosztjuk az életünket és a szívünket. De vajon miért van szüksége az embernek egy társra, akit mindennél jobban szerethet? Vajon miért ilyen fontos a szerelem? Egyáltalán mi a szerelem?

Szerintem nincs olyan ember a Földön, aki ne gondolt volna már arra, vajon mikor talál rá a szerelem. Legyen az ember tizenhat, huszonhat vagy negyvenhat, ha még nincs párja, mindannyian felteszik maguknak a nagy kérdést. Ahogy az embernek életfeltétele, hogy szüksége van az ételre és a vízre, ugyanúgy szüksége van valakire, akit szerethet és aki viszont szereti. Talán észre se vesszük, de ez egy olyan kérdés, ami egész életünk alatt elkísér minket, egészen addig, amíg meg nem találjuk a Nagy Őt.

Pinterest

Heti Pinterest kedvencek #1

15:00


Hogyha osztályoznom kéne a közösségi oldalakat aszerint, hogy melyiket használom a leggyakrabban, vagy hogy melyik a kedvencem, kiütéssel győzne a Pinterest. Rengeteg érdekes, kreatív és hasznos ötletet találhat rajta az ember bármilyen témában, kezdve az outfitektől a 'hogyan hajtogass szalvétából karácsonyfát az ünnepi vacsorához' DIY-ig. Általában, ha nincs semmi dolgom és net közelben vagyok, leülök a laptop elé egy bögre teával, a legpuhább takarómba bugyolálva magam és Pinteresten keresgélva összeállítom az álom ruhatáram, öteleteket keresek, miként dobhatnám fel a szobám üres falait vagy inspiráció után kutatok. Órákat el tudnék tölteni így.

recept

Francia receptek #1 - Tartiflette

15:05

Ha valaki betévedt már a Rólam c. oldalra és átböngészte, már tudja, hogy szeretek a konyhában sürögni-forogni, de inkább kisebb süteményeket, egyszerűbb tortákat sütni. Eddig nem nagyon próbálkoztam a főzés tudományával, csak kisebb, egyszerűbb kaják elkészítésével, mint egy bolognai spagetti vagy paprikás krumpli, de nagyon vonz ez a világ. Ebből az következik, hogy enni is nagyon szeretek, megkóstolni különböző specialitásokat, stb.

A múlt héten pedig az az ötletem támadt, hogy összegyűjtöm az összes francia specialitást, amit volt szerencsém megkóstolni. Szerencsére a fogadóanyukám nagyon kedves, és amellett, hogy megadja a recepteket, meg is mutatja, hogyan kell elkészíteni őket, így bármikor én is elkészíthetem őket otthon.

És hopp, már hoztam is egy receptet:

elmélkedés

Fura francia szokások

16:00


Azt hiszem, abban mindenki egyetért, hogy minden országnak megvannak a maga szokásai. Magyarországon például az ebéd a főétkezés, Amerikában pedig nyáron alapkövetelmény a barbecue parti. Néhány hétköznapi szokás, ami már annyira beépült a mindennapjainkba, hogy észre se vesszük. Viszont egy külföldinek, akinek a vacsora a főétkezés vagy életében nem hallott a barbecue-ról, annak mindez fura.

A franciáknak is megvannak a kisebb szokásaik, amik nekem, de az összes többi magyar cserediáknak is szemet szúrt. Néhány közülük vicces, valamelyik szimplán csak fura, de akadnak olyanok is, amivel már szinte kikészítenek minket.

vers

Vers-délután #3 - Babits Mihály: Esti kérdés

15:00


Midőn az est, e lágyan takaró
fekete, síma bársonytakaró,
melyet terít egy óriási dajka,
a féltett földet lassan eltakarja
s oly óvatosan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
és nem kap a virágok szirma ráncot
s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán
nem veszti a szivárványos zománcot
és úgy pihennek e lepelnek árnyán,
e könnyü, síma, bársonyos lepelnek,
hogy nem is érzik e lepelt tehernek:
olyankor bárhol járj a nagyvilágban,
vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban,
vagy kávéházban bámészan vigyázd,
hogy gyujtják sorban a napfényü gázt;
vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel
nézzed a lombon át a lusta holdat;
vagy országúton, melyet por lepett el,
álmos kocsisod bóbiskolva hajthat;
vagy a hajónak ringó padlatán
szédülj, vagy vonatnak pamlagán;
vagy idegen várost bolygván keresztül
állj meg a sarkokon csodálni restül
a távol utcák hosszú fonalát,
az utcalángok kettős vonalát;
vagy épp a vízi városban, a Riván
hol lángot apróz matt opáltükör,
merengj a messze multba visszaríván,
melynek emléke édesen gyötör,
elmúlt korodba, mely miként a bűvös
lámpának képe van is már, de nincs is,
melynek emléke sohse lehet hűvös,
melynek emléke teher is, de kincs is:
ott emlékektől terhes fejedet
a márványföldnek elcsüggesztheted:
csupa szépség közt és gyönyörben járván
mégis csak arra fogsz gondolni gyáván:
ez a sok szépség mind mire való?
mégis arra fogsz gondolni árván:
minek a selymes víz, a tarka márvány?
minek az est, e szárnyas takaró?
miért a dombok és miért a lombok
s a tenger, melybe nem vet magvető?
minek az árok, minek az apályok
s a felhők, e bús Danaida-lányok
s a nap, ez égő szizifuszi kő?
miért az emlékek, miért a multak?
miért a lámpák és miért a holdak?
miért a végét nem lelő idő?
vagy vedd példának a piciny füszálat:
miért nő fü, hogyha majd elszárad?
miért szárad le, hogyha újra nő?

élménybeszámoló

Saumur, egy igazi francia város

18:25


Hol is kezdhetném ennek a csodás kis francia városnak a bemutatását... Ha földrajz tanár lennék, azt mondanám, Franciaország közép-nyugati részén, a Pays de la Loire régióban, valahol a Loire partján. De ez nem adja vissza eléggé a város hangulatát. Jöhetnék történelmi eseményekkel, hogy a francia 'sous' (jelentése alatt) és 'mur' (jelentése fal) szóból ered a város neve, vagy unalmas számadatokkal, miszerint alig harmicezer fő a teljes lakosság, de ez is túl száraznak tűnik. Inkább elmesélek néhány dolgot, amit magam fedeztem fel, és egy tankönyvben sem írnak róla.

Képeslap Franciaországból - Összefoglaló #1

18:00


Bár az előző bejegyzésemben nem igazán dicsértem egekig a sulimat, egy-két jó dolog azért mégis akad. Többek között az, hogy a francia szakon tizedikes diákoknak minden évben lehetősége nyílik részt venni egy három hónapos cserekapcsolatban Franciaországban. Tavaly májusban én is jelentkeztem, és novemberben beválogattak a hatfős kis csapatba, akik útnak indulhattak.

Pont egy hónapja vagyunk itt. Máris eltelt egy a háromból, egyszerre gyorsan és nagyon lassan. Tudom, hülyeségnek hangzik, de az irodalom tanárom megdicsérné ezt a szép paradoxont. De lássuk, mi is történt eddig:

1. hét:

Azt hiszem, érthető, ha azt mondom, ez volt a legnehezebb és a leghosszabbnak tűnő hét. Hétfő délután három óra körül érkeztünk meg. Egy igen nagy, ám nagyon kedves, szeretetteljes és segítőkész családba kerültem. Ez volt az egyik legnagyobb félelmem, hogy nem jövök majd ki a fogadócsládommal, de hallottam egyéb igaz rémtörténeteket is a családokkal kapcsolatban. Szerencsére - lehet, hogy elfogult vagyok, de - az én fogadócsaládom a legjobb! De lehet egy család akármilyen kedves, normális, ha az embernek ilyenkor honvágya van. Nekem is az volt, és ez eléggé elnyújtotta a percek múlását. Szerda délután csupán a harmadik napunkat töltöttük itt, de úgy éreztem, mintha már a kilencvenedik lenne. Az új környezet is rátett egy lapáttal, ráadásul a francia nyelv megértése pedig elég nagy energiát elvett, tehát non-stop elképesztően álmos voltam.

2. hét:

A második héten már nem mélabúsan a honvágytól, hanem kíváncsian szemléltem a dolgokat és próbáltam feldolgozni az első héten ránk zúdított hatalmas tömegű információmennyiséget, szabályt és napi rendet. Még gondot okozott, hogy megszokjam, mást ás máskor esznek (sokat és csak napi háromszor), az útvonalak megjegyzése, és a hideg! Nagyon hideg volt az első három hétben. Az otthoni viszonylag kellemes decemberi időjárás után belecsöppentem egy száraz, hideg éghajlatba, nulla fok körüli hőmérséklettel - de nem panaszkodok, az otthoni hírek alapján itt még melegebb is volt.

3-4. hét:

Csak a harmadik héten mertem magabiztosan kijelenteni, hogy belejöttem a francia élet hektikus körforgásába. Bár az ötvenöt perces órák nem teltek túl izgalmasan, de a város hangulata, na meg a hétgyerekes fogadócsaládom életritmusa már kicsit mozgalmasabb téma. Ekkor kezdtem el teljesen feloldódni, megtalálni mindenkivel a közös hangot, mind a családban, mind az osztályban (bár azon még dolgoznom kell). Ellenben ez az a pont, ahol bátran kimondhatom, már megszoktam teljesen a francia életet, a ritmusát, a kapcsolataim már szilárd alapokon állnak és innen már csak jobb lehet.

Kíváncsian várom a folytatást!

Helyzetjelentés

16:10

Az elmúlt néhány hónapban kicsit eltűntem a színről. Na jó, csak nagy szívvel állíthatom, hogy kicsit eltűntem. Inkább horrorisztikus mennyiségű ideig nem mutattam jelét annak, hogy még élek, vagy hogy a blog él-e még.

Tudom, sablonnak hangzik, de egyrészt a suli minden időm és energiám lefoglalta, másrészt mire odáig jutottam, hogy leülök a laptopom elé és blogolok egy keveset, egy csepp ihletem se volt a fáradságtól. Nem tudom, hogy csak nekem sikerült-e kiválasztani az egyik legkeményebb gimit és/vagy szakot vagy minden tizedikes ennyire szenved, de ebből a szempontból nem hoztam túl jó döntést.

Viszont most, hogy kicsit lazábbak lettek a napjaim, úgy döntöttem, újra aktivizálom magam a blogon és hozok nektek egy csomó érdekes bejegyzést, de ez egyelőre maradjon meglepetés, hihi... Tartsatok velem!